Navigációs menü

Jelzők jóslatai

Az ókorban könnyedén megoldották ezt a problémát. Ha egy nép másokat meghódoltatott, vagy éppen egy dinasztiának sikerült megfelelő alanyokat találni uralma elviseléséhez, azonnal valamelyik istenség parancsára vagy jóindulatú javaslatára hivatkoztak.

Ebből a szempontból kétségkívül a delphoi Apollón volt a legnépszerűbb isten. Az ő jósdájában kénes forrás gőzétől extatikus állapotba került papnők adtak — nem csekély ajándékok fejében — artikulátlan felvilágosításokat a jövő tennivalóiról.

jelzők jóslatai

Hogy ezek a felvilágosítások mindenki számára érthetőekké váljanak, arról azok a papok gondoskodtak, akik az istennel állítólag kapcsolatba került papnők rikácsait dallamos hexameterekké fésülték át. Az évszázadok során sok jóslat került ki Delphoiból, és igen sok jóslatot jegyeztek fel a történetírók, melyeket alighanem Delphoin kívül költöttek Apollón nevében.

Díszítő jelzők a magyar nyelvben

Az egyik valódi vagy vélt delphoi jóslatot a szicíliai Diodórosz élt kb. Perdikkasz ugyanis a történetíró szerint a delphoi Apollónt kérdezte meg, miképpen növelhetné királyságának területét.

Ám ne henyélj, a butéiszi földön a sok nyáj ott legelész, s ha te látod, a kecskék szarva ragyog rád, látod az álom mély odújában a kecskegidákat, áldozz isteneinknek, fővárost alapíts ott. Íme a bizonyság, Perdikkasz nemcsak a makedónok feletti uralomhoz kapta meg az istenek segítségét, hanem még a további hódításokhoz is! Hérodotosz meséje és ez a bizonytalan, időponthoz aligha köthető jóslat jól kiegészíti egymást.

Hérodotosznál Perdikkasz az, aki a kisjószágot, vagyis a juhot és jelzők jóslatai legelteti, a jóslat pedig olyan terület megszállását ajánlja, ahol szintén kecskék legelésznek. A juhok mellett a kecskék tenyésztése valóban fontos szerephez jutott a makedón gazdaságban.

jelzők jóslatai

De emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kecske Dionüszosz kultuszának hagyományos jelképe s a makedón királyok címerállata, képmása I. Alexandrosz pénzein is ott döfköd szarvaival.

A jelzők jóslatai Zeusz Kronosz fia, ezért Kronidész az aigiokhosz jelzőt viseli. Rettenetes, bojtos pajzsát vállára vetette, melyet mindenhol körben koszorúz meg a Rémség: dermesztő Űzés van rajta s a Védelem és a Visszavonás, meg a Gorgó-fő, feje rémteli szörnynek, rettentő s iszonyú, pajzstartó Zeusz csodaszörnye.

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az idézett jóslat kecskecentrikus volta, amely a jelzők kiválasztásában és ezen állatok gyakori említésében mutatkozik meg, egyrészt a makedón szokások ismeretéről tanúskodik, másrészt arról, hogy Aigai megalapítását és a város nevét éppen e szokásokkal próbálták magyarázni.

Aigai egészen I. Arkhelaosz kb. Ezután Pella lett a királyság központja, de a régi főváros megmaradt a királyok temetkezőhelyének. Aigait a kutatók sokáig Edesszával azonosították, s ezt az elképzelést néhány ókori forrás alá is támasztotta.

Sok régi szerző közléséből viszont határozottan úgy látszott, hogy Aigainak az Olümposztól északra, jelzők jóslatai a Haliakmón mellett kellett épülnie. Hála a régészek több mint egy évszázados munkájának, ma már bizonyossággal állíthatjuk, hogy a makedón birodalom első fővárosa a az opciók ábécéje Vergina és Palatitszia falvak közötti sík területen állt.

Csak ne legyen igazunk: rémisztő jóslataink 2020-ra

Ez a rendkívül kitartó és kétségkívül szerencsés görög régész ben kezdte kibontani azt a Vergina közelében emelkedő hatalmas dombot, amely alatt a makedón királyi család tagjainak sírjait feltételezte. Kutatásai az es évek végére hozták meg gyümölcseiket. Sikerült feltárnia egy épen maradt királysírt, melyről azt állította, hogy Nagy Sándor édesapja, II.

Philipposz földi maradványait őrzi. Ma ezt a feltételezést néhányan kétségbe vonják, egyesek például Nagy Sándor közvetlen utóda, Philipposz Arrhidaiosz és neje, Jelzők jóslatai temetkezőhelyének gondolják. A vita tart, az viszont vitathatatlan, hogy e sír napvilágra kerülésével az Aigai lokalizálása körüli problémák végleg megoldódtak.

jelzők jóslatai

Ha ugyanis a sír gazdája egyelőre még nem is azonosítható egyértelműen, az bizonyos, hogy a sírboltban lelt tárgyak a 4. A Perdikkasz számára állítólag Delphoi részéről adott jóslat Aigai környékének erőszakos elfoglalását igyekezett jogos színben feltüntetni. Ám úgy látszik, magának Makedonisznak a megszerzésére is valami hihetőbb történetet szerettek volna kovácsolni a Hérodotosz után élő makedón uralkodók.

Napóleon dicsősége és bukása Beteljesült jóslatok a közelmúltból Lenin: megjósolja Lenint, a nevét is, és azt, hogy az általa képviselt rendszer sokáig fennmarad. Egy másik jóslatban pontosan meghatározza az évet is. Jalta és a vasfüggöny: 9 országról szól, melyek egy ítélet miatt el lesznek választva a többitől. Ezeknek az országoknak a sorsa nem egyforma, Jugoszláviának, Ausztriának, és Albániának sikerül kicsúsznia a medve mancsa alól, igaz más-más módon.

Jelzők jóslatai kerülhetett sor arra, hogy míg a görög—perzsa háborúk történetírója I. Alexandrosszal együtt is mindössze hét makedón királyt sorol fel, a már ismert I. Perdikkasszal kezdve a listát, addig a Hérodotosz utáni szerzők további uralkodókkal gazdagítják a makedón történelmet. Szép tüzes asszonyi néppel a hellaszi föld tele, hagyd el, argoszi táj közeléből kék haliakmoni vízhez vedd utad, és hol a dús legelőn kecskék legelésznek, új haza ott vár, és ivadékok jó sora ott kél.

Ez a jóslat megejtően hasonlít az előzőhöz. Itt is dominál a kecskemotívum, a különbség csupán az, hogy Perdikkasz már makedón földről indul Aigai megalapítására, Karanosz viszont még Argoszból.

„De kire gondolsz?”

Ez olyan szemléletet tükröz, amely szerint a Témenidák egy főváros alapításával kezdték államalapító tevékenységüket. Aigai jelentőségét viszont csak addig volt érdemes hangsúlyozni, amíg valóban politikai központ volt. Mivel I. Arkhelaosz uralkodása második felében Pella lett az új főváros, a Karanoszról szóló hagyomány kialakulását Hérodotosz művének jelzők jóslatai, vagyis az 5.

Persze Karanosz sem lehetett akárki. Héraklész leszármazottja volt ő is, akárcsak Perdikkasz. A kis-ázsiai Khiosz szigetéről származó történetíró, Theopomposz, aki a 4. Theopomposz töredékekben fennmaradt írásának Karanosz genealógiájával foglalkozó részét Diodórosznál olvashattuk.

\

Ebből kiderül, hogy nem kell túlságosan szoronganunk az esetleges hiányérzet miatt, ami abból a hézagból adódhat, amely Jelzők jóslatai és Perdikkasz között eddig fennállt a nemzetségtáblán. A források tanulmányozása során kiderül, hogy a makedónok korai története Hérodotosz művétől a császárkori római irodalomig fokozatosan színesedik, és jelzők jóslatai több legendás elemmel telítődik.

Egyeseket persze már az ókorban zavart az a helyzet, hogy a mondák gyakran ellentmondó értesüléseit nehéz, olykor lehetetlen volt összeegyeztetni. Karanosz és Perdikkasz históriájának logikus összekapcsolására törekedett Diodórosz, akinek Karanoszról szóló töredéke egy néhány évszázaddal nála későbbi író művében maradt ránk.

Ebben az időben az oresztai királya eordoi nevezetű szomszédaival volt háborúban, és arra kérte Karanoszt, hogy segítsen neki: megígérte, néki adja az általa uralt vidék középső részét az oresztai ügyeinek rendbehozatala után. És mivel a király beváltotta ígéretét, Karanosz megszerezte a földet, és királyként uralkodott rajta harminc éven át, mígnem idős korában eltávozott az életből. Trónját Koinosznak jelzők jóslatai fia örökölte, aki huszonnyolc éven keresztül volt király. Utána Türimmasz negyvenhárom, Perdikkasz pedig negyvennyolc évig uralkodott.

Ez utóbbi növelni akarta birodalmát, és ezért Delphoiba küldött tanácsért. A történet további része nem ismeretlen előttünk, hiszen a jóslattal, amely Perdikkaszt Aigai megalapítására ösztönözte, már foglalkoztunk. Mármost mi a figyelemre méltó eltérés a Theopomposzon és a Diodóroszon alapuló két mítoszvariáció között? Theopomposz szerint az Argoszból érkezett Karanosz azonnal meghódította a későbbi Aigai környékét, majd az ő uralmát Perdikkaszé követte.

jelzők jóslatai

Ő nem ír sem arról, hogy az argoszi jövevények előzőleg illírekkel is kapcsolatban álltak volna, s csak ezután jöttek makedónok lakta területre, sem arról, hogy Karanosz és Perdikkasz között még két nemzedék követte egymást a trónon. Diodórosz ezzel szemben jelzők jóslatai akarja Hérodotosz és Theopomposz közléseit, no meg a sok valóságot magában rejtő történeti hagyományt is. Ő tud arról, hogy a jelzők jóslatai egykor az oresztai által lakott területen éltek.

jelzők jóslatai

Ezért Karanoszt Oresztisz királyának szövetségesévé teszi, aki a harctéren kivívott érdem jutalmaként nyeri el Oresztisz egy részét. Hérodotosz említi, hogy a Témenidák előbb Illíriába mentek, és csak azután vándoroltak makedón földre.

Search Results : nostradamus

Diodórosznál ennek jegyében szerepelnek az eordoi, az az illír eredetű nép, amely az Oresztisz és Lünkésztisz közötti Eordaia tartományban élt, a Bermion hegy nyúlványaitól nyugatra, Felső-Makedóniában.

Diodórosz nyilván tisztában volt azzal a hagyománnyal, amely Perdikkasz trónfoglalását a 7. Ezért hangsúlyozza, hogy Karanosz jelzők jóslatai az illírekkel és honfoglalása Oresztisz földjénvagyis az első hivatalos olümpiai verseny megrendezése előtt ment végbe.

Hogy aztán a Karanosz uralkodása és Perdikkasz trónra lépése közötti időbeli hézagot kitöltse, még két királyt iktat be a makedón királyi család mitikus történetébe: Koinoszt és Türimmaszt.

  • Nem boldogulok a aszem zárral, é  a felsővel.
  • Egy bináris opciós kereskedő élete
  • Egymillió pénzt keresni
  • Díszítő jelzők a magyar nyelvben – Bukaresti Rádió
  • Héraklész unokái | Digitális Tankönyvtár
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Thetisz témájú médiaállományokat.

Ezek irányíthatták e történetírói elképzelés szerint jelzők jóslatai makedón vándorlást a Haliakmón folyása mentén egészen addig, amíg az őket követő Perdikkasz a mai Nausza ókori Mieza környékén létrehozta Makedoniszt, a további hódítások kiindulópontját. A mítoszgyártás aztán újabb mitikus uralkodóval folytatódott, akit nem más, mint maga a klasszikus drámaírás mestere, Euripidész csempészett a makedón királyi család genealógiájába.

Euripidész, akit az Aiszkhüloszból, Szophoklészből és belőle álló drámai triász egyéni hangvételű alkotójaként tisztel az irodalomtörténet, —ben vagy ban született az Athén fennhatósága alatt lévő Szalamisz szigetén.

A peloponnészoszi háború tragikus eseményei elől Arkhelaosz makedón király pellai udvarában keresett menedéket. Itt, a királyi kegyet élvezve hunyt el ban.

Apollón Apollón  Phoibos   Zeusz és Létó gyermeke -- a fény, a világosság istene, de eredetileg nem napisten. Egy bizonytalan olvasatú táblát leszámítva, neve nem szerepelt a Mükénéi korszak istenei között, s kultuszának számos eleme azt bizonyítja, hogy jövevény Görögországban. Kultusza prehellén eredetű, talán a kisázsiai Szmintheusz egéristen görög megfelelője. Születésének története azt meséli el, hogyan lépett erőszakosan prehel­lén elődje helyére. Boiótiában Ptoószt, Thébai­ban Iszmenioszt váltotta fel,  Delphoit pedig Püthón kígyó megölésével hódította meg.

A gáláns vendéglátást hasonló nagyvonalúsággal viszonozva, a költő —ben drámát írt arról jelzők jóslatai állítólagos királyról, aki annak idején Aigait létrehozta. Ha már motoszkál bennünk némi gyanú jelzők jóslatai az uralkodónak a nevét illetően, ne hallgattassuk el.

Természetesen Arkhelaosznak hívták jelzők jóslatai régi főváros alapítóját is. Így lett igazán kerek a makedón história. Mert ha hasonnevű őse fővárost alapíthatott, ugyan miért ne tehette volna ugyanezt az Euripidészt pártoló Arkhelaosz is?

Aki Rékai Anett-től e sorok írójához hasonlóan a Csont és csőr című verset olvasta először a Műút es sorszámot viselő számában, az a költő életművében nincs végzetesen lemaradva. Ez a lapszám ugyanis a miskolci folyóirat Szöveggyár nevet viselő táborába meghívott pályakezdő, sőt diákkorú költők műveit mutatta be. A vers alaphelyzete a következő: egy hajléktalan cinketojást főz, de amikor feltöri, kiderül, hogy már fejlődésnek indult benne a fióka.

Ő, mint tudjuk, Pellát tette új fővárossá. A dráma töredékesen maradt fenn, tartalmát Hyginus összefoglalása révén ismerjük. Caius Julius Hyginus Augustusnak, az első római császárnak volt a felszabadított rabszolgája.

A palatinusi könyvtár őreként mitológiai tartalmú könyvet is írt Fabularum libers ebben gyakran hivatkozott régebbi íróknak jelzők jóslatai modern korok számára sajnos elveszett munkáira.

A töredékek és a tartalmi összefoglalás alapján nagyjából a következőképpen rekonstruálhatjuk a dráma cselekményét. A gyermektelen Témenosz Zeusz és felesége, Dióné jóslatadó dodonai szentélyéhez fordult a kérdéssel, lesz-e valaha utóda? Az épeiroszi Dodonában ősi idők óta kultuszhelye volt Zeusznak, jelzők jóslatai itt nem Hérát, hanem Diónét, Ókeanosz és Thetisz leányát tekintették hitvesének.

A szentély ligetében álló szent tölgy leveleinek zizegéséből és a fa tövében fakadó forrás csobogásából hallották ki Dodona papjai Zeusz jósigéit.

Témenosz esetében azt hallották, hogy hamarosan fiúgyermeke születik, akit Arkhelaosznak kell elnevezni. Arkhelaosz meg is született, és Argoszban töltötte ifjúságát. Ám a városból száműzték, s ő Thrákiába vándorolt. Itt Kisszeusz király szolgálatába szegődött, aki meg akarta ölni.

jelzők jóslatai

Arkhelaosz nem hagyta magát, ezért a királyt ő gyilkolta meg. Persze menekülnie kellett, és hová is mehetett volna, ha nem Makedóniába. Itt azután Apollón tanácsára kecskéket legeltetett, és ezek nevét adva az általa létrehozott városnak, megalapította Aigait.

Ezzel az I. Arkhelaosz kedvéért kitalált mondabeli Arkhelaosszal búcsúzunk a makedón történelem hajnalától.