Opciók könyvelése a könyvelésben
Возвращаясь в собственные апартаменты, Николь увидела Орла, стоявшего там, где луч сливался с кольцевым коридором, окружавшим сердцевину "морской звезды". Она подъехала к инопланетянину. - Развлекаешься, - заметил Орел. - Возможно, - усмехнулась Николь.
A konkrét szerződés ismeretének hiánya miatt csak azt tudom válaszolni, hogy a leírás alapján szerintem is egy opciós jogot vásárolt az opció vevője, amelyet az ügylet lezárásáig eredményhatású tételként nem lehet könyvelni, csak követelésként. Ha valóban megtörténik a visszavásárlás, akkor az ingatlan bekerülési árát kell növelni az opciós díj értékével.
Mérlegképes könyvelő tanfolyam: költségvetési befizetési kötelezettség könyvelése
Ha ez nem következik be, azaz nem hívja le az opciót, akkor azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a számvitelben. A kérdezőnél csak egyéb ráfordítás van, de a szöveg elején kiderül, hogy pénzügyi műveletként értelmezi az elszámolást, tehát itt csak a szövegből lemaradt a jelző. Az opció kiírójának számít az ingatlan korábbi vevője, ahol az opciós díj mindenképpen a pénzügyi műveletek egyébbevétele lesz, a kérdés csak az, hogy mikor?
Az Szt, szerint hiába lesz biztos bevétel az opciós díj, csak az ügylet lezárása után számolható el a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. Nem világos a kérdésből, hogy az ingatlan adás-vétel milyen célt szolgált, mi váltotta ki az opciós ügylet keletkezését? A hazai szabályozásban nem vizsgáljuk azokat a kérdéseket, amelyek az IFRS rendszerében felmerülnének, pl.
Opciós jogügylet ÁFA jogi megítélése Az opciós jogügylet vételi jog Áfa jogi megítélése érdekes problémákat vet fel, melyeket, ha nem ismerünk, akár jelentős összegű bírság veszélyének tehetjük ki magunkat. Vegyünk néhány példát a teljesség igénye nélkül: Az opciós díj az Áfa törvény hatálya alá tartozik-e? Az opciós díj része-e a termék, szolgáltatás ellenértékének?
Az opciós jog keletkezése a hazai szabályok szerint nem jelenti azt, hogy az eladó nem vezeti ki a könyveiből az eszközt, hiszen a háttérben gondolom létezik egy adás-vételi szerződés. Ebből következően a visszavásárlás ténye is valós ügyletnek minősül, amiből az következik, hogy az eladó egy új számlát állít ki és nem helyesbítő számlát.
Itt az ügylet során a teljesítést az adott pillanatban a vevő elfogadta és nem arról van szó, hogy minőségileg hibás volt, visszaküldték, stb. Ennek ellenére, haa az egész adás-vétel nem valós eseményen alapul, akkor valószínűleg az eredeti könyvelési tételek helyesbítését kellene elvégezni, azaz helyesbítő számlát kéne kiállítani.
Erre a opciók könyvelése a könyvelésben tehát nem tudok egyértelmű választ adni a konkrét tények ismerete nélkül.
