Szuverenitás | Merj gondolkodni!

Si éles algoritmikus kereskedés. Archive for the category “Szuverenitás”

Algoritmikus j´at´ekelm´elet jegyzet V´egh L´aszl´o [email protected] Bevezet´ es A j´at´ekelm´elet a XX. Megsz¨ ulet´es´et hagyom´ anyosan Neumann J´anos ´es Oskar Morgenstern J´at´ekelm´elet ´es gazdas´ agi viselked´es c´ım˝ u k¨onyv´enek es megjelen´es´ehez k¨otik. F˝o k´erd´esfeltev´ese olyan szitu´ aci´ ok elemz´ese, amelyekben egym´ assal ´erdekellent´etben ´all´o, racion´alisan cselekv˝o egy´enek hoznak d¨ ont´eseket.

Algoritmikus játékelmélet jegyzet - PDF Free Download

Ilyenre a legk¨ ul¨onb¨ oz˝obb kontextusokban l´athatunk p´eld´ akat. Az algoritmikus j´ at´ekelm´elet viszonylag friss ter¨ ulet minthogy maga a sz´am´ıt´astudom´any is el´eg fiatal ; a sz´am´ıt´astudom´any ´es a si éles algoritmikus kereskedés at´ekelm´elet k´etir´ any´ u k¨olcs¨ onhat´as´ an alapul.

Az algoritmikus gondolkod´ as itt is, ahogy a matematika sz´amos m´as ter¨ ulet´en is u ´j szeml´eletet adott: hogyan tudj´ak p´eld´ aul az egyes j´at´ekosok hat´ekony algoritmus seg´ıts´eg´evel megtal´ alni a legjobb strat´egi´ ajukat?

Az internet megjelen´ese ugyanakkor eg´eszen u ´j, j´at´ekelm´eleti szempontb´ol ´erdekes szitu´ aci´ okat eredm´enyezett. Ilyen jelens´eg ¨ onmag´ aban az is, hogy az internet k¨ozponti ir´ any´ıt´as n´elk¨ ul, sz´amtalan, egym´ ast´ ol f¨ uggetlen cselekv´esb˝ ol alkult egy j´ol m˝ uk¨od˝o nagy rendszerr´e.

A minden eddigin´el gyorsabb kommunik´aci´ o pedig u ´jfajta piaci mechanizmusok megjelen´es´et hozta mag´aval. A jegyzetben klasszikus j´at´ekelm´eleti eredm´enyeket ismertet¨ unk algoritmikus n´ez˝opontb´ol, valamint u ´jabb sz´am´ıt´astudom´anyi eredm´enyeket. A k¨onyv teljes eg´esz´eben let¨ olthet˝ o a www.

A jegyzetben nem adunk hivatkoz´asokat, ezek a k¨onyvben megtal´ alhat´oak.

A t´ argyhoz anal´ızis alapismeretek mellett a sz´am´ıt´asi bonyolults´ag alapfogalmai sz¨ uks´egesek P, NP progl´emaoszt´alyok, Si éles algoritmikus kereskedés. A j´ at´ ek fogalma ´ es tulajdons´ agai A j´at´ekelm´elet k¨ozponti fogalm´ara, a j´ at´ ekra bajosan lehetne az ¨osszes jelent´es´et lefed˝o meghat´aroz´ast adni. Kezdj¨ uk a k¨ozismert k˝ o-pap´ır-oll´ o j´ at´ekkal. A t´ abl´ azat sorai az els˝o, oszlopai a m´asodik j´ at´ekos egyes d¨ ont´esi lehet˝os´egeit jelentik; az egyes poz´ıci´okban lev˝o sz´amp´ arok elemei az els˝o, illetve a m´asodik j´ at´ekos pontsz´ am´ at adj´ak meg az adott kimeneteln´el.

Ezt a t´ abl´ azatos ´abr´ azol´asi form´at a j´at´ek norm´ al form´aj´ anak fogjuk nevezni. Ez egy v´ eges, determinisztikus, k´ etszem´ elyes, nulla-¨ osszeg˝ u, szimmetrikus, teljes inform´ aci´ os, egyl´ ep´ eses, szinkron j´at´ek.

Algoritmikus játékelmélet jegyzet

Az egyes j´at´ekosok d¨ ont´esi lehet˝os´egeit strat´ egi´ aknak nevezz¨ uk. A v´ egess´ eg ezek sz´am´ ara vonatkozik: v´eges sok j´at´ekos van, mindegyik v´eges sok strat´egi´ aval. Strat´egia alatt mindig egy, az eg´esz j´ at´ek kimenetel´et egy´ertelm˝ uen meghat´aroz´o d¨ ont´est fogunk ´erteni. A sakk eset´en p´eld´ aul strat´egia alatt nem a soron k¨ovetkez˝o lehets´eges l´ep´esekre gondolunk, hanem a teljes j´at´ek lej´atsz´as´at meghat´aroz´o szab´alyt.

Kicsit form´alisabban: mind a vil´agos, mind a s¨ot´et j´at´ekos egy strat´egi´ si éles algoritmikus kereskedés egy olyan f¨ uggv´eny, amely a t´ abla minden lehets´eges ´ all´as´ ahoz ´es az ahhoz vezet˝o kor´abbi l´ep´esek sorozat´ ahoz hozz´ arendel egy k¨ovetekez˝o l´ep´est az adott sz´ınnel.

Ennek megfelel˝oen a sakkban roppant nagym´eret˝ u a strat´egi´ ak sz´ama, ´am m´eg mindig v´eges; ellent´etben a v´egtelen kock´asf¨ uzeten j´atszott am˝ ob´aval.

marche (déplacement) - French-Hungarian Dictionary - Glosbe

Ennek birtok´aban a j´at´ekvezet˝o vagy egy sz´am´ıt´og´ep automatikusan le tudja j´ atszani a meccset ´es eredm´enyt hirdethet. Felt´etelezz¨ uk, hogy a j´ at´ekosok az egyes kimeneteleket ¨ossze tudj´ak hasonl´ıtani, ´es el tudj´ak d¨ onteni, melyik kedvez˝obb sz´amukra. S˝ ot, ´ altal´ aban azt az er˝ osebb felt´etelez´est is megtessz¨ uk, hogy minden kimenetelhez egy val´os sz´amot, a nyeres´eg¨ uket tudj´ak rendelni. A vesztes´eg negat´ıv ´ert´ek˝ u nyeres´eg, a nulla kimenetel pedig semlegesnek sz´am´ıt.

Nulla-¨ osszeg˝ u a j´ at´ek, ha a j´ at´ekosok ¨ossznyeres´ege nulla, teh´at egym´ as k´ar´ara tudnak nyerni. Egy k´etszem´elyes j´at´ek szimmetri´ aja alatt azt ´ertj¨ uk, hogy a k´et j´at´ekos strat´egi´ ainak a halmaza egy-az-egyben megfeleltethet˝o u ´gy, hogy felcser´elve ˝ oket a m´asik j´at´ekos kifizet´es´et kapjuk.

Gazdasámi-lenne.hu: Kereskedési stratégiák

Teljes inform´ aci´ os alatt azt ´ertj¨ uk, hogy minden j´at´ekosnak rendelkez´es´ere ´all minden olyan inform´aci´ o, ami a j´at´ek kimenetel´et befoly´ asolja, ´es ami alapj´an a t¨ obbiek meghozz´ak a d¨ ont´es¨ uket. A sakk u ´ gyszint´en teljes inform´aci´ os, a p´ oker azonban nem az.

Determinisztikus alatt azt ´ertj¨ uk, hogy a si éles algoritmikus kereskedés szab´alyai k¨ozt semmilyen v´eletlen t´enyez˝o nem szerepel ellent´etben a k´artyaj´at´ekokkal ; azt viszont ´altal´ aban megengedj¨ uk, hogy az egyes j´ at´ekosok a saj´at d¨ ont´es¨ uk meghozatal´ ahoz a v´eletlent pl.

A j´at´ekelm´elet fontos felt´etelez´ese a j´ at´ekosok racionalit´ asa. Ebbe bele´ertj¨ uk egyr´eszt, hogy a j´at´ekosok tiszt´ aban vannak a saj´ at preferenci´aikkal illetve c´elf¨ uggv´eny¨ ukkel; tiszt´ aban vannak saj´at lehets´eges d¨ ont´eseikkel; arra t¨ orekszenek, hogy a c´elf¨ uggv´eny¨ uket maximaliz´ alj´ak, ´es az ehhez vezet˝o lehets´eges legjobb d¨ ont´eseket hozz´ ak a rendelkez´esre ´all´o inform´aci´ si éles algoritmikus kereskedés alapj´ an.

Az, hogy k´epesnek tekintj¨ uk ˝oket egy ilyen d¨ ont´es meghozatal´ ara, val´oj´ aban egy nagyon er˝os ´es egy´altal´ an nem term´eszetes feltev´es.

beruházások nélküli projektek gyors keresettel

A k¨oznyelvben a racion´alis j´at´ek szinonim´ajak´ent haszn´alt sakkra p´eld´ aul egy´altal´ an nem teljes¨ ulnek: a j´at´ekosok a borzaszt´ o mennyis´eg˝ u lehets´eges d¨ ont´es¨ uknek val´oj´aban csak egy elhanyagolhat´o szelet´et tudj´ak r´ aad´asul er˝osen korl´atozottan m´erlegelni.

Az els˝o sz´am´ıt´og´epek megjelen´es´et˝ol kezdve fontos t¨ orekv´es volt, hogy az ember megver´es´ere k´epes programot ´ırjanak; a gy˝ ozelem id˝opontj´anak et szokt´ak hirdetni, amikor az IBM Deep Blue g´epe legy˝ ozte Kaszparovot.

M´egis, a j´at´ekelm´elet a sakkal kapcsolatban nem sok ´erdekeset tud mondani; ez a gy˝ ozelem legink´abb a technol´ ogi´ anak, a hatalmasra n¨ ovelt sz´am´ıt´asi kapacit´ asnak k¨osz¨ onhet˝o. A korl´atozott racionalit´as azonban ´epp´ ugy igaz a sz´am´ıt´og´epekre is, val´oj´ aban ˝ok is csak egy apr´ o szelet´et l´atj´ak ´ at a lehet˝ os´egeknek.

  • Átviheti a bitcoinokat a pénztárcából a pénztárcába
  • Возможно, они не захотели пугать нас, - перебила его Николь.
  • Правильно, - ответил Молочный.
  • Visszajelzés az opciós jelről

A racionalit´ashoz szorosan kapcsol´ od´o, itt ´eppen csak ´erintett fogalom a racionalit´ as k¨ oztud´ asa: amellett, hogy a j´at´ekosok racion´alisak, tudj´ak egym´ asr´ol is, hogy racion´alisak, tudj´ak azt, hogy mindenki m´as tudja hogy a t¨ obbiek racion´alisak, ´es ´ıgy tov´abb a v´egtelens´egig.

Visszat´erve a k˝o-pap´ır-oll´ o tulajdons´ againak jellemz´es´ehez: ez egy egyl´ ep´ eses szinkron j´at´ek, mivel egyetlen l´ep´esben ´er v´eget, ´es a k´et j´ at´ekosnak egyszerre, a m´asik d¨ ont´es´et˝ol f¨ uggetlen¨ ul kell megv´ alasztani strat´egi´ aj´ at.

gyakorolja az opciót

Ezek egyike sem igaz a sakkra; ezt szekvenci´ alis j´at´eknak nevezz¨ uk. Az ilyen j´at´ekokban minden l´ep´esben pontosan az egyik j´ at´ekos l´ep nem felt´etlen¨ ul felv´altva, de valamilyen meghat´arozott szab´aly szerint.

Mint fentebb eml´ıtett¨ uk, hogy a sakkot - ´es ´ altal´ aban a szekvenci´alis j´at´ekokat - is tekinthetj¨ uk egyl´ep´eses szinkron j´at´eknak, ahol a j´at´ekosoknak csup´ an egyetlen d¨ ont´est kell meghozniuk: azt, hogy milyen strat´egi´ aval j´atszanak. Kombinatorikus j´ at´ ekok Egy j´at´ek szekvenci´alis szerkezete m´egis hasznos lehet az elemz´es szempontj´ ab´ol. Ezekkel a f´el´ev sor´an nem foglalkozunk, viszont most mutatunk egy r´ajuk vonatkoz´o egyszer˝ u t´etelt.

Kombinatorikus j´ at´ ek alatt ´erts¨ unk olyan v´eges, determinisztikus, k´etszem´elyes, teljes inform´aci´ os szekvenci´alis j´at´ekokat, amelyekben h´ arom lehets´eges ´ kimenetel van: gy˝ ozelem, veres´eg ´es d¨ ontetlen. Eles kombinatorikus j´at´ekban nem engedj¨ uk meg a d¨ ontetlent. Nyer˝ o strat´ egia alatt egy olyan strat´egi´ at ´ert¨ unk, hogy a m´asik j´at´ekos tetsz˝ oleges strag´egi´ aja ellen garant´ altan nyerni tudunk; nem veszt˝ o strat´ egia eset´en pedig nem veszthet¨ unk.

T´ etel. Minden ´eles kombinatorikus j´ at´ekban pontosan az egyik j´ at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja. Minden kombinatorikus j´ at´ekban vagy az egyik si éles algoritmikus kereskedés at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja, vagy mindkett˝ onek van nem veszt˝ o strat´egi´ aja.

Bizony´ıt´ as. A bizony´ıt´ as kulcsa, hogy egy kombinatorikus j´at´ekban a lehets´eges l´ep´eseket egy v´eges f´aval tudjuk szeml´eltetni.

hogyan lehet az agyával pénzt keresni az interneten

Tegy¨ uk fel el˝ osz¨ or azt, hogy a j´ at´ek ´eles; az egyszer˝ us´eg kedv´e´ert azt is tegy¨ uk fel, hogy a k´et j´at´ekos felv´altva l´ep. A fa p´ aratlan szinten lev˝o cs´ ucsai az els˝o, a p´ aros szinten lev˝ok pedig a m´asodik j´at´ekos l´ep´eseinek felelnek meg. A fa gy¨ okere a legels˝ o l´ep´est jelk´epez˝o cs´ ucs.

hogyan lehet egy kicsit gyorsan elkészíteni

A levelek a j´at´ek v´egs˝ o kimenetei, ezeket pirosra vagy 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 a 11 00 00 11 si éles algoritmikus kereskedés 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 11 00 00 11 00 11 b 1. Az a ´ abr´ an csak a levelek vannak jel¨olve, v´ızszintes vonalaz´ assal a k´ekek, f¨ ugg˝olegessel a pirosak. A b abr´ ´ an a teljes fa ki lett sz´ınezve; az els˝o j´ at´ekosnak van nyer˝o strat´egi´ aja.

A kereseti internetes csere a 1. Vegy¨ unk egy olyan z cs´ ucsot, akinek az ¨ osszes gyereke lev´el.

Ha z p´ aratlan szinten van azaz az els˝o j´at´ekos l´ep´es minden gyereke k´ek, az azt jelenti, hogy ak´ armit is l´epjen itt az els˝o j´at´ekos, veszteni fog. Ez´ert z-t is kisz´ınezhetj¨ uk k´ekre.

Ha viszont csak egy piros gyereke is van, akkor tud u ´gy l´epni, hogy ˝o nyerjen; ennek megfelel˝oen z-t pirosra sz´ınezz¨ uk. Ha z p´ aros szinten van, ´es van egyetlen k´ek gyerek is, akkor a m´asodik tud nyerni, ez´ert ˝ot is k´ekre sz´ınezz¨ uk. Pirosra akkor sz´ınezz¨ uk, ha minden gyereke piros. Alulr´ ol f¨olfel´e haladva ezzel a m´odszerrel egy´ertelm˝ uen ki tudjuk sz´ınezni az ¨osszes cs´ ucsot. Ha v´eg¨ ul a gy¨ ok´er piros lesz, akkor az els˝o j´ at´ekosnak van nyer˝ o strat´egi´ aja: az aktu´alis cs´ ucsb´ ol mindig egy piros gyereket v´alaszt.

Ha pedig a gy¨ ok´er k´ek, akkor a m´asodiknak van nyer˝o strat´egi´ aja.

Szuverenitás | Merj gondolkodni!

Erre vezethetj¨ uk vissza az ´ altal´ anosabb esetet, amikor d¨ ontetlen is lehets´eges: defini´aljunk u ´ gy egy m´asik j´at´ekot, hogy az eredeti d¨ ontetlen is az els˝o j´ at´ekos gy˝ ozelm´enek sz´am´ıt.

Erre a j´at´ekra az el˝obbi eredm´enyt alkalmazva azt l´athatjuk, hogy az eredetiben vagy az els˝o j´ at´ekosnak van nem veszt˝o strat´egi´ aja, vagy a m´asodiknak van nyer˝o. Hasonl´oan si éles algoritmikus kereskedés azt is, hogy vagy az els˝o j´at´ekosnak van nyer˝o strat´egi´ aja, vagy a m´asodiknak van nem veszt˝o. Ebb˝ol m´ar k¨ovetkezik az ´ all´ıt´ as: ha egyik¨ uknek sincs nyer˝o strat´egi´ aja, akkor mindkett˝ onek kell legyen nem veszt˝o.

Hogyan lehetne a fenti t´etel gondolatmenet´et olyan szitu´ aci´ si éles algoritmikus kereskedés a ´ltal´ anos´ıtani, amikor a gy˝ ozelem ´es veres´eg helyett tetsz˝ oleges si éles algoritmikus kereskedés os sz´ amot megenged¨ unk kimenetelnek, csak azt k¨ ovetelve meg, hogy si éles algoritmikus kereskedés j´ at´ek nulla¨ osszeg˝ u legyen? Fogolydilemma A tal´ an legjobban ismert klasszikus j´ at´ekelm´eleti probl´em´ aban a rend˝ ors´eg letart´oztat k´et b˝ un¨ oz˝ot, akiket egy s´ ulyos b˝ unt´eny elk¨ovet´es´evel gyan´ bináris opciók a dukacopin. T´argyi bizony´ıt´ek azonban, nincs, beismer˝ o vallom´asra lenne sz¨ uks´eg.

A gyan´ us´ıtottakat ´ejszak´ara k¨ ul¨on cell´ akba z´ arj´ak, hogy ne tudjanak ¨osszebesz´elni. Reggelre kell eld¨ onteni¨ uk, hogy vallom´ast tesznek-e. Ha mindketten tagadnak, akkor opciók matematikai as´ert ´es visszaes˝ o k¨ozter¨ uleti alkoholfogyaszt´as´ert k´et ´evre ´ıt´elik ˝oket.

Ha mindketten vallom´ast tesznek, mindketten n´egy ´evet kapnak. Ha viszont az stabil keresetek az interneten valódi pénz si éles algoritmikus kereskedés tesz vallom´ast, a m´asik tagad, akkor aki tagad, az ¨ot ´evet kap, hiszen eredeti b˝ un´en fel¨ ul m´eg hamisan is vallott.

A m´asik is kap az´ert egy ´evet, csak a miheztart´ as v´egett. A j´at´ek kifizet´esi m´atrixa teh´at az al´abbi: Vall Tagad Vall -4,-4 -5,-1 3 Tagad -1,-5 -2,-2 ´ Erdemes-e valamelyik rabnak tagadnia? Ha a pénzt keresni semmi ötletből vallom´ast tesz, akkor ˝o is jobban j´arna a vallom´assal: ¨ot helyett csup´ an n´egy ´evet kapna. Szint´en jobban j´arna a vallom´assal, ha a m´asik tagad: ekkor kett˝ o helyett csak egy ´ev b¨ ort¨ onre ´ıt´eln´ek.

Arra juthatunk teh´ at, hogy mindk´et j´at´ekosnak ink´abb vallani ´erdemes, amivel mindketten n´egy ´evet kapnak, vagyis sokkal rosszabbul j´ arnak, mintha egyhang´ uan tagadtak volna. A fogolydilemm´ aval a legk¨ ul¨onb¨ oz˝obb ter¨ uleteken tal´ alkozhatunk: val´oj´ aban a kooper´al´o ´es ¨onz˝o magatart´asform´ak viszony´at ´ırja le. L´ assunk n´eh´any p´eld´ at. Tegy¨ uk fel, hogy egy kisv´arosi piac szab´alyzata szerint a kof´ aknak reggel pontban hatkor kell ki´ırni az ´ arakat, ´es onnant´ ol nem v´altoztathatnak.

A lakosság étkeztetését hatósági jegyrendszer útján oldják meg, a csapból már egyáltalán nem folyik víz, a fák teljesen eltűntek a városból, a főtéren összetorlódott, működésképtelen ócskavassá vált gépjárművek pedig csak még tovább fokozzák a posztapokaliptikus hangulatot.

K´et z¨ olds´eges ´arul krumplit; mindketten forint´ert szerzik be kil´ oj´ at. Sok´ aig mindketten forint´ert ´arulj´ak, a vev˝ ok fele-fele j´ar hozz´ ajuk, ´es mindketten haszonra tesznek szert. Egy ravasz vev˝ o elmagyar´azza azonban mindkett˝ onek, hogy ha m´asnap forintra vinn´e le az ´ arat, akkor kevesebb haszna lenne egy kil´o krumplib´ol, de ´atcs´ab´ıthatn´ a a m´asik ¨osszes vev˝ oj´et, ´es ´ıgy ¨osszess´eg´eben jobban j´ arna. M´ asnap reggel h´ aromnegyed hatkor mindketten gondterhelten leskel˝odnek a m´asik ´arus fel´e.

Ha ugyanis egyik¨ uk megmarad a forintn´al, a m´asik pedig si éles algoritmikus kereskedés ra, akkor a es nyak´ an marad a sok zs´ ak krumpli. Klasszikus fogolydilemma szitu´ aci´ ok´ent szokt´ak le´ırni a hidegh´abor´ us fegyverkez´esi versenyt.

A k´et j´at´ekos Amerika ´es a Szovjet´ uni´ o. Mindketten v´alaszthatnak, hogy mekkora ¨osszeget ford´ıtanak a fegyverkez´esre. Ha csak az egyik¨ uk fegyverkezik, a m´asik pedig nem, vagy alig, akkor az el˝obbi fegyverrel vagy fenyeget´essel leig´azhatja az ut´obbit.

Ugyanaz marad a politikai helyzet, ha mindketten fegyverkeznek, vagy egyik¨ uk sem; viszont az el˝obbi esetben hatalmas ¨ osszegeket fognak kifizetni.

Egy informatikai p´eld´ at szeml´eltet a 2. K´et szolg´ altat´ si éles algoritmikus kereskedés van, akik a C ´es S pontokban tudj´ak a forgalmat a m´asik h´ al´ ozat´ara ´ atk¨ uldeni. A szolg´ altat´ ok k¨olts´ege a saj´at h´ al´ozatukban haszn´alt ´elek sz´ama. Az els˝o szolg´ altat´ onak s1 -b˝ol t1 -be, a m´asiknak pedig s2 -b˝ol t2 -be kell bizonyos adatmennyis´eget tov´abb´ıtania.

  1. Солдаты замерли, когда вокруг его головы, начиная от правой щели, побежали цветовые полосы.

Mindketten k´etf´ele utat v´alaszthatnak: 2 vagy 4 egys´eg hossz´ ut. A 2 hossz´ uu ´t teljesen a saj´at h´ al´ozatukon bel¨ ul megy, a 4 egys´eg hossz´ ub´ ol azonban csak egy ´el megy a saj´ atban, h´ arom pedig a m´asik´en bel¨ ul. Az els˝o felel meg az egy¨ uttm˝ uk¨od˝o, a m´asodik az ¨onz˝ o magatart´asnak. Ha mindketten a si éles algoritmikus kereskedés utat haszn´alj´ak, mindkettej¨ uk k¨olts´ege 2; ha mindketten a hosszabbat, akkor a k¨olts´eg¨ uk 4.

Ha viszont csak az egyik v´alasztja a r¨ovidebb utat, a m´asik a hosszabbat, akkor az egy¨ uttm˝ uk¨ od˝o k¨olts´ege 5, az ¨ onz˝ o´e 1.

Он вернулся в Нью-Йорк, чтобы найти Николь, рассчитывая обнаружить ее живой. Если бы Ричард не вернулся к ней, Николь навсегда бы осталась на этом острове.

A kifizet´esi m´atrix teh´at azonos lesz a fogolydilemm´aban szerepl˝ ovel.