Turbó opciók a videó készítéséhez.
Tartalom
Kiváló minőség érhető el vele és nagyon rugalmas. Többnyire mkv konténerben találkozhatunk vele, a HD lemezek rippelt verzióit letöltve, de trailer-ek, demók, saját készítésű videók sokasága is használja már ezt a remek szabványt.
Megpróbálom kicsit összefoglalni, bemutatni érdekességeit, hatékonyságának kulcselemeit és rávilágítok arra, hogyan lehet felhasználni saját videók készítéséhez. Több részre osztom a cikket, így egy-egy fontos részt bővebben taglalhatok és talán áttekinthetőbb is lesz a struktúra.
Történelem, tények és számok — általános bevezető A H. Az ITU rendszerében a H Audiovisual and multimedia systems Audiovizuális és multimédia rendszerek kategória es számú ajánlása Advanced video coding for generic audiovisual services. Innen ered az elnevezés is: H.
Ennek a es része Part 10 kifejezetten a HD High Definition videókra, az otthoni házimozik egyik alkalmazási területére koncentrál. Mint látható, nemzetközi szervezetek fogtak össze a szabvány kidolgozására, de vajon miért volt erre szükség?
QuickTime-kompatibilis fájlok készítése a MEncoder használatával Miért akarna bárki is QuickTime-kompatibilis fájlokat készíteni?
A es évek elejétől kezdve felgyorsult a technológia, sorra jöttek az új hardverek, szoftverek és ezekkel együtt a video kódolás is fejlődésnek indult. Egymás után készültek el az újabbnál újabb szabványok, amelyek a mai napig érvényben vannak. Ezek: H. A fejlesztők a kódolási hatékonyság, a komplexitás és az ár legjobb kombinációját próbálták megtalálni a VLSI technológiára alapozva.
Számos teszt és kísérletezés után a már a H. Ez az egyesülés felgyorsította a fejlesztést és a H. Ekkor kisebb káosz alakult ki, mert legalább 6 féle elnevezés keringett ugyanarról a dologról — H. Legelterjedtebb neve a H. Ezt követően a JVT neki is látott a kiterjesztések, mint a FRExt Fidelity Range Extensions kidolgozásának, ami magasabb felbontást, jobb minőséget és még sok mást tett hozzá a szabványhoz. Több kiterjesztés turbó opciók a videó készítéséhez, amiknek köszönhetően bekerült az alap profilok mellé még öt új és több opcióval bővítették az eredeti elképzeléseket.
Manapság a HD egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, amihez jelentősen hozzájárul, hogy az ilyen tartalmak kódolására, dekódolására készülő eszközök jobbak, gyorsabbak és megfizethető árat kezdenek elérni, ezzel mind szélesebb réteg előtt tárva ki a lehetőség ajtaját.
Maga a média elérhető adathordozókon, rögzített tárolókon, letölthető formában. Ami viszont lényeges különbség, hogy drámaian megnövekedett a minőség. Ez viszont bizonyos dolgokban egészen nagy különbségeket eredményez a két technológia között: — Nagyobb adathalmazt kell feldolgozni, ami akár hatszor több renderelést igényel, mint az SD esetében. Az alábbi táblázat mutatja, hogy mennyivel több pixelt kell renderelni egy HD film esetében, mint egy hagyományos DVD-t nézve.
A hatékonyabb, de jóval bonyolultabb kódolási eljárások azonban erősebb hardvert követelnek, mialatt sokkal jobb tömörítési arányt érnek el az MPEGnél jobb minőségben, összehasonlítva azzal. A több magot tartalmazó processzorok, az egyre fejlettebb, hardveres dekódolási képességekkel is bíró videokártyák UVD2, Purevideo HDaz egyre nagyobb sávszélességű memóriák jóvoltából a HD nagyon nagy bináris opciós kereskedés bemutatója örvend, ami a H.
Láthatjuk tehát, hogy a H. Például egy DVD-n kb. Ennek a hatalmas javulásnak azonban ára is van. Kifinomultabb tömörítési eljárásai többet követelnek meg a hardvertől és szoftvertől szokásos kereskedési yuzhno sakhalinsk. Alkalmazási lehetőségei igen széles skálán mozognak, rugalmasságának köszönhetően.
A televíziózásban egymás után állnak át a csatornák a HD adások sugárzására, de terjednek a HD formátumú DVD-k is Blu-Raya jó tömörítési arányt kihasználva megjelent a formátum a hordozható eszközökön is, valamint alkalmas videokonferenciák, internetes tartalmak átvitelére és természetesen a hadászatban is alkalmazzák. A következő írásban már kicsit részletesebben belemegyünk a szabvány metódusainak működésébe és sematikusan áttekintjük, hogyan is érhető el nagyon jó minőségű kódolás.
A második részben az enkódolás lépéseivel, a legfontosabb definíciókkal, azok használatával ismerkedünk meg. Ha valamely fogalom, kifejezés első használatakor nincs ott a definíciója, azt később fejtem ki bővebben. Az enkódolás is több részre oszlik, mert nem szeretném ömlengősre venni a dolgot. Hogyan működik a H. Gyakorlatilag azt határozták meg, hogy a használt enkóder és dekóder milyen funkcionális elemekből építkezhet. Ez utóbbiról később kicsit bővebben is esik majd szó.
A VCL tartalmazza a jelfeldolgozás funkcióit, mint a mozgás kompenzált előrejelzést, a transzformációt, quantization-t, loop filtert, a modern codec-ek hagyományait követve ebben. Tulajdonképpen turbó opciók a videó készítéséhez is mondhatnánk, hogy az dekódolás majdnem ugyanolyan lépésekből áll, mint az enkódolás, csak visszafelé.
Nézzük meg a lépéseket kicsit részletesebben, hogy lássuk, mi is zajlik a háttérben. Enkódolás A bemenő bitstream, fogalmak Minden videó keretekből áll és szabvány szerint jelenik meg belőlük másodpercenként.
Súgókönyvtár
Így látjuk a mozgóképet. Minden keret ún. Macroblock-okból MB áll, amik 16×16 pixelt képpontot foglalnak magukba alapesetben. Kódolás során az azonos felosztású blokkokat más kereteknél is felhasználhatjuk.
Egy képet így egész számú szeletekre slices lehet bontani. Az Annex B B melléklet hivatott meghatározni a NAL egységek byte-stream alapú hálózatokon történő átvitelét, ha valakit érdekel a téma. Itt most ezzel nem foglalkozok mélyebben.
Talán egy későbbi cikkben visszatérhetek rá, ha van igény erre.
LG.COM COOKIES
A NAL-oknak több típusa van. Ilyen a header, jelzés, hozzáadott adat. Egy normál stream egy kerete egy szeletet slice és egy NAL-t tartalmaz, ám ez a dekódoláskor egy egész keret elvesztését is eredményezheti, ha valamilyen hiba lép fel. Ebben a módban minden keretet két részre osztunk és vagy térbeli vagy időbeli interleaving-gel enkódolunk.
Ashampoo Movie Studio Pro 2
A színes képek kódolására az YCbCr-t használunk mint az előző szabványok esetében isami azt jelenti, hogy a képet luma fényerő és chroma szín síkokra osztjuk fel.
Egy stream állhat ugyan csupán I szeletek sorozatából, de nem használatos, viszont minden stream első keretének I szeletnek kell lennie. Nem feltétlenül az aktuális képet tartalmazza, mert ún. Két mozgásvektort használ többnyire minden blokkhoz. Használatának feltétele, hogy később kódoljuk, mint a következő I és P szeleteket. Ezek a paraméter beállítások a saját NAL-jaikban tárolódnak és mindenek külön azonosítója van, ezért a H.
A fejlécek nagyon fontos információkat tartalmaznak. Chroma subsampling A kép tömörítésénél információt vesztünk, de hogy ez ne legyen feltűnő, olyan információt kell találnunk, ami nem zavaró az összkép és a minőség szempontjából. Mivel szemünk turbó opciók a videó készítéséhez a fény luma változására, mint a színek chroma változásaira, ezért a tömörítés során a színeken lehet spórolni.
Minden pixelnek eltároljuk a fényerejét, de a színét nem mindegyiknek tartjuk meg. Az eltárolás gyakoriságát számkóddal jelöljük. Az első szám azt mutatja meg, mekkora pixelblokkra vonatkozik a másik kettő.
A második azt jelzi, hogy egy ilyen blokkban vízszintesen hányszor tároljuk el a színeket. A harmadik általában ugyanaz, mint a második, vagy nulla, ha a függőleges mintavétel feleakkora. A szám azt jelzi, turbó opciók a videó készítéséhez 4 pixelből álló blokkunk van és minden negyedik pixelnek tároljuk le a színét. Itt már 2 színértéket tárolunk 4 képpontonként. Itt már vertikálisan is nézzük a pixeleket és egy 2×2-es blokkhoz tárolunk 1 színértéket.
Minden képponthoz tartozik szín- és fényerőérték is, nincs tömörítés. Az eljárás szemléltetésére itt egy kép, ami segíthet a megértésben: LINK Prediction A prediction becslés, előrejelzés más, már enkódolt információk alapján az aktuális adathalmazra. Jobban körüljárva a módjait érthetőbbé válik a jelentősége. Intra prediction Intra kódolásnál a képen belüli térbeli redundanciákat használjuk ki.
Mindenképp ezt kell alkalmaznunk, ha egy bitfolyam kezdőképét kódoljuk, hiszen ekkor még nincs előző keret. Az alapesetben létrejövő I-picture I-kép különböző macroblock-jaira közvetlenül alkalmazzuk a transzformációt, ami nagyméretű adathalmazt hoz létre.
Ennek lényege, hogy az aktuális blokk fölötti és baloldali szomszédját, ami már enkódolva van, veszi alapul P blokk és az alapján csupán a már feldolgozott és az aktuális közötti különbség lesz letárolva residual.
A P blokk tulajdonképpen vehető előnézetnek is, amit a már kódolt blokkokból képeztünk.
Fényképezőgép és kamera - Videófelvétel készítése
Az Intra kódolásnak három alapesete lehetséges: — Teljes MB turbó opciók a videó készítéséhez prediction 16×16 luma vagy chroma blokkmérethez — 8×8 luma prediction a FRExt kiterjesztés óta használható — 4×4 luma prediction 4×4 luma prediction 4×4 pixel méretű luma blokkokat használ. A prediction alapjai a bal oldali és a fenti szomszédos pixelek lesznek. A szabványban meghatározott 9 útvonal bejárásával valósul meg az aktuális kép előrejelzése.
Az útvonalakat a következő ábra mutatja: Az enkóder kiválaszthatja a prediction mode-ot, hogy ezzel is csökkentse a különbséget residual a P blokk és a kódolandó turbó opciók a videó készítéséhez között. A SAE Sum of Absolute Errorsaz összes abszolút hiba összege, alapján eldönthető, melyik mód eredményezte a legkevésbé eltérő blokkot.
Alkalmazhatunk luma vagy chroma prediction-t is, de chroma mindig csak 16×16 lehetmert a többinél már más formátumú lesz — 8×8 chroma MB, 8×16 chroma MB lenne.
A 16×16 mód ideális homogén, kevésbé változatos területekre, mint hátterek, ég, hasonlók. A 4×4 módhoz teljesen hasonlóan működik, viszont a nagyobb blokkmérettel a teljesítmény növelhető.
Mikor melyik módot használjuk? Azt érdemes tudni, hogy az intra módok közül a 4×4 fogja a legnagyobb mennyiségű adatot produkálni és ebben a módban elég szoros a blokkok közötti viszony.
Alapfogalmak
Ha például egy blokkot két olyan blokkból becslünk meg, amelyek 2-es módot használtak, akkor erre a blokkra is 2-es mód lesz érvényben. Inter prediction Az inter prediction a motion estimating mozgásbecslés és a motion compensation mozgáskompenzáció felé mozdul el. Itt már nem egy kereten belüli blokkokat, hanem keretek közötti viszonyokat figyelünk.
Nem tagadható, hogy okostelefonjaink hordozhatókminden szükséges harang és síp a professzionális fotózáshoz, valamint a videofelvételhez. Gondolhatja, hogy hardverfüggő - és bizonyos mértékig is - de a hatás általában szoftver-alapú megoldásokkal hozható létre. Ez azt jelenti, hogy lehetséges lassítvavideókat a költségvetési okostelefonjával. Ne feledje azonban, hogy az eredmények a fényképezőgép hardverétől függően változnak, de ez továbbra is élvezetes trükk, mint drága okostelefonok esetén. Ehhez telepítenie kell egy Androidotalkalmazás, amely segítséget nyújt a lassított videó felvételnél.
A lényeg az egyes keretek közötti átmenet. Fa struktúrájú mozgáskompenzáció Az AVC a 16×16 blokkmérettől egészen a 4×4-es luma mintaméretig engedélyezi a mozgáskompenzációt. Egy MB luma komponense 4 féle módon osztható fel, amik szintén turbó opciók a videó készítéséhez oszthatóak. Minden terület egy-egy saját mozgásvektort motion vector — MV követel meg és minden vektort kódolni turbó opciók a videó készítéséhez. Ha nagyobb területeket választunk, kisebb lesz a vektor mérete, de a residual sokkal több eltérést tartalmazhat.
A kisebbeknél az eltérés jóval kisebb lehet, de akkor viszont több mozgásvektort kell átvinni, vagyis nagyobb adathalmazt kell kódolni ezekből. A területek megválasztása jelentős befolyással bír a tömörítésre. A nagyobb partíciókat akkor érdemes használni, ha a képrészlet nagy része homogén és a részletgazdagabb területekre kell kisebb területeket kijelölni. A chroma Cb és Cr komponensek ugyanúgy osztódnak fel, mint a luma, de pont fele lesz a méret, mint az előzőnél, mert a komponens is pont fele lesz.
Tehát egy 8×4-es luma mellé egy 4×2-es chroma fog társulni. Épp emiatt, ha a chroma komponenst is alkalmazzuk, akkor a mozgásvektorok is feleződnek. Sub-pixel mozgásvektorok Minden kijelölt rész a hivatkozott keretből ugyanilyen méretű felosztását becsüli meg az aktuális keretnek.
Az eltolódás a kettő között mzgásvektor ¼ pixel a luma komponensnél. A luma és chroma komponensek a hivatkozott képen ezekben az al-pixel pozíciókban nem létezik, ezért ezeket a környező képpontok alapján be kell szúrni oda.
Ez a módszer növeli ugyan az összetettséget, de jobb tömörítést biztosít, mint a fél- vagy egész-pixel megoldások. Motion vector prediction A mozgásvektorok enkódolása megnöveli a feldolgozandó bitek számát, ám sokszor nagyban hasonlítanak a szomszédos vektorokra. Egy előrejelzett vektor MVp — predicted egy másik, már kiszámított vektor alapján jön létre ezért elegendő az aktuális és a predicted közötti különbséget MVD kódolni és átvinni.
Népszerű cikkek
Nyilván a predicted függvénye a motion compensation MC partícióméretének és a rendelkezésre álló környező vektoroknak. Ha valamiért az adott MB nem vihető át skippedakkor létrejön egy MV, ami egy általános16x16 felosztású Turbó opciók a videó készítéséhez tartozik és azt visszük át. A következő részre még maradt egy kis elmélet, de utána gyakorlati dolgokat fogok majd írni a használattal kapcsolatban.
